Egy apró faluból indult, világhírű tudós lett

Nagy Zoltán fizikus mindegyik országban élt és dolgozott. Gyermekkorát egy Tolna megyei kistelepülésen, Ozorán töltötte, legközelebbi hozzátartozói ma is itt élnek.

– Pincehelyen születtem, de Ozorán nőttem fel, itt jártam általános iskolába – kezdte emlékeinek felelevenítését Nagy Zoltán. – Sőt, meglepő, de hivatalosan ma is ozorai lakos vagyok... Ha itteni kisdiákkori pályafutásomra visszatekintek, akkor először is az jut eszembe, hogy az ének és testnevelés kivételével az összes tantárgyat szerettem. Énekelni nem tudtam...

 Viszont a tudományok iránt már akkoriban élénken érdeklődött. Ma is felcsillanó szemmel emlegeti azokat a nyolcvanas évekbeli amerikai és szovjet űrutazásokat, melyek megragadták képzeletét. El is határozta, hogy repülőtiszt lesz: ezért középiskolai tanulmányait a honvéd kollégiummal is rendelkező Pécsett folytatta.

– Azután mégiscsak rájöttem, hogy leginkább a matematika és a fizika érdekel – folytatta életútjának felvázolását. – Gond nélkül jutottam be az akkor Kossuth Lajos nevét viselő debreceni egyetemre, fizikus szakra. Kiváltképp az elméleti részecskefizikában mélyültem el. Diploma után Debrecenben maradtam, szakterületemmel foglalkoztam és két év alatt ledoktoráltam. Ezután külföldre, Angliába mentem.

A tudományos világ – vett egy szemléletes példát Nagy Zoltán – némileg hasonlít a középkori céhek világára. Azokban az évszázadokban a szakmájukat frissen kitanult céhlegények ide-oda vándoroltak Európában. Valami ilyesmit tesznek az ifjú tudósok is: ez akkor is előnyükre válik, ha az elutazást néha a kényszer – technikai, anyagi feltételek hiánya – szüli.

– Durham városának egyeteme fogadott. Szerettem itt élni, még akkor is, ha a mindennapokban találkoznom kellett néhány, csak erre az országra jellemző sajátossággal. Az angol társadalom jól érzékelhetően osztálytársadalom. Jelentős a különbség például a munkások, illetve az értelmiségiek között. Egyébként érdekességképpen hadd mondjam el, hogy a Harry Potter film egyes jeleneteit Durhamben forgatták, annak idején jómagam is tanúja lehettem egy jelenet beállításának. 

Az ifjú fizikus számára megrázó élményt jelentett az északnyugati régió angol akcentusa, melyhez hasonlatossal sehol a világon nem találkozott. Ebből a szempontból kész felüdülést jelentett két év múlva az Egyesült Államok, ahol az összes szót azonnal tisztán értette.

– Amerika teljesen más világ, mint Európa. Állomáshelyem a nyugati parton, az Oregon államban található Eugene volt. Az Egyesült Államokban minden úgy van berendezve, hogy a dolgok a lehető legegyszerűbben működjenek. Ebből következően könnyű az élet, bár nem feltétlenül anyagi szempontból. Állás és jó kereset birtokában viszont minden szempontból az.

Mindenkinek alapból megjár a bizalom, de ha ezt a tőkét valaki eljátssza, akkor vége van. Nagy az egy személyre jutó tér, legalábbis a nyugati part ezen részén:  ennek köszönhetően nincs meg az a feszültség, amit Európában mondhatni az egymás szájában való élés vált ki. Mások mellett ezek a tényezők adják Amerika jó oldalát. A rossz oldalát pedig az a mérhetetlen pazarlás, ami az egész társadalmat jellemzi.

A nyitott Egyesült Államok után éles kontrasztot jelentett a zártságáról is ismert Svájc. Nagy Zoltán ehhez a jellegzetességhez hozzátette a fegyelmezettség és a tisztaság ismérveket is.


– Szép, patinás, rendezett ország, komoly, sajátos hagyománnyal és kultúrával. A társadalom meglehetősen zárt. Igaz, én abban a Genfben voltam, mely Svájcon belül is különleges helyszín, a maga internacionalitása miatt. Ez már francia-Svájc, de azért ha átmegyünk a határon Franciaországba, azt nyugtázzuk, hogy minden más Genfhez képest. Még a fű is másképpen nő… Svájc működik, valóban úgy, olyan pontosan és megbízhatóan, mint a svájci óra.

Nagy Zoltán jelenleg Németországban, Hamburg közelében él, kutató a DESY Intézetben. A létesítményhez tartozott az a már bezárt elektron-proton gyorsító, ahol a proton belső szerkezetének mélyreható tanulmányozása zajlott.


– Hozzánk, magyarokhoz a német gondolkodás áll a legközelebb. Ők is hajlamosak túlszervezni mindent, akárcsak mi. Azt a talányt még nem fejtettem meg, hogy a bürokratikus túlszervezést vajon mi, magyarok találtuk-e ki, avagy a németektől vettük át...


Hatékonyak ugyan a németek, de néha már fájdalmasan. Az intézetben rengeteg meetingre, találkozóra kell járni, de ezeken az összejöveteleken időnként egészen triviális témák kerülnek napirendre...

Ettől eltekintve Nagy Zoltán kifejezetten szerencsésnek mondhatja magát, mert azzal foglalkozhat, amit igazán szeret. Elmagyarázta ugyan, hogy mi is lenne az, kiselőadásában, ameddig azt követni lehetett, protonok gyorsultak és ütköztek nagy energiával, közel fénysebességgel.


Mindent összegezve és leegyszerűsítve, ez a kutatás közelebb visz annak megértéséhez, hogy ilyen kölcsönhatások miképp tartják össze világunkat. A laikusnak ennyi bőven elég is.

Névjegy

Nagy Zoltán Pincehelyen született 1972 szeptember 15-én. Az általános iskolát Ozorán végezte, ezután Pécsen, a Kodály Zoltán Gimnáziumban tanult tovább. A debreceni egyetemen szerzett diplomát, fizikus szakon, ugyancsak a cívis városban doktorált le. Jelenleg Hamburg közelében él. Nős, két gyermeke van. A munkáján kívül a kerékpározás a hobbija, van egy versenybiciklije, mellyel szinte száguldani lehet.

Forrás:  http://www.teol.hu/tolna/kozelet/egy-apro-falubol-indult-vilaghiru-tudos-lett-393328